Krúdy Gyula a magyar nyelvről

"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv. A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."

- Krúdy Gyula - 

Hóvirágzás - Alcsútdoboz Arborétum

Az Arborétumban minden évben gyönyörű hóvirágszőnyeg nyílik a tavasz kezdetén.
A parkban 7 hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg.
Az ország legnagyobb, egybefüggő hóvirágszőnyege várja kirándulóit a több, mint 40 hektáros egykori főhercegi kertben.

Hóvirágzás az Alcsútdobozi Arborétumban

(Nyitva tartás: minden nap 10-17 óráig.

 Kutyát a parkba vinni tilos.

 A hóvirág védett növény, egy szál eszmei értéke 10.000,- Ft, szigorúan tilos leszakítani.)

Régi magyar ráolvasás kukoricapattogtatásra

A fonóban kukoricapattogtatás közben, hogy hamarébb kipattogjon, ezt mondták a lányok: 

"Csittegj-csattogj, kukorica, fehér lovat látok, 
csittegj-csattogj, kukorica, mint a bába seggi. 
Phi, phü, phá." 

A végén úgy tesznek, mintha félreköpnének, hogy jövőre sok fehér libájuk legyen: minél több kukorica pattog ki, annál több lesz a liba. 

(Domaháza, Borsod m. - magyar néphagyomány)

A szelestei-féle ráolvasás (1516 - 1518)

„Contra thargy equorum” (lótályog ellen):

"Erdőn jár vala lebeke tárgy,

béka vala ekéje,

kígyó vala ostora,

szánt vala kevet,

vet vala kevecset.

Parancsolok én teneked,

hogy miképpen a kő nem gyökerezhetik és nem levelezhetik,

azonképpen te itt a lovon ne gyökerezhessél és erekedhessél."

Régi magyar ráolvasás kigyómarásra

Hétszer elmondták, közben vízbe mártott csalánszárral kerítették a marás helyét: 

"Kibútt a kégyó a földbül. 
A földbül a fűbe, a fűbül a szőrbe, 
a szőrből a bőrbe, a bőrből a húsba, 
a húsból a csontba. 
Ulyan semmivé váljon, mind a só a vízbe, 
s a viasz a tűzbe." 

(Gyimesközéplok, Csík m.)