Krampapuli - az Ördög itala

Ha jön a hideg, szeretünk meleget inni: például forralt bort. Az alapfűszereken kívül (ilyen a fahéj és a szegfűszeg) használunk borókát, borsot, narancshéjat és -virágot, gyömbért, almát, csillagánizst, babért, koriandert, citromot, mazsolát, aszalt gyümölcsöt, vaníliát, rumot.

Különleges szilveszeri ital a krampapuli, mely a hajdani szilveszteri mulatságok fénypontja volt. Nevét a Krampuszról kapta, aki láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket pedig megbünteti. Ő testesíti meg a téli napforduló pogány kori hiedelemvilágának szellemeit, ördögi ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonoszra vonatkozó elképzeléseire vezethető vissza. A hagyomány szerint, aki szilveszter éjjelén az ital kékes lángjába tekint, beleláthat a jövőbe...

Eredetét sok legenda övezi, kialakulása és népszerűsége leginkább az 1735-ben alapított selmeci Bergschola (bányászati-kohászati iskola) hallgatóihoz és diákhagyományaikhoz köthető. Receptjét hétpecsétes titokként őrizték, az ital elkészítése kizárólag a Pater Krampampuli címet viselő diák kiváltsága volt. Ezeken a tivornyákba átcsapó szakestélyeken pedig csak azok vehettek részt, akik letették az úgynevezett balekvizsgát. A többszáz éves hagyományokra a „firmák”, a háznagyok és a „garatőrök” vigyáztak. Ez utóbbiak feladatát nem nehéz kitalálni: ők ügyeltek arra, hogy minden kupa mindig tele legyen.

Hajdani népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Jókai is leírja több művében. „A hosszú tölgyfa asztalon volt egy roppant nagy, ezüstözött rézmedence, tele erős lengyel pálinkával; az meg volt gyújtva, kék-zöld lángja a hozzá közel álló arcokra sírbolti fényt lobogtatott. Krampampuli annak a pokolitalnak a neve. Fügét, mazsolát, kalmusgyökeret dobáltak a tűzfolyadékba, ami akkor is égett, amikor maga nem ég...”

A krampapuli receptjéhez a leghitelesebb forrást az Ínyesmesternél találjuk meg, annál a Magyar Eleknél, aki először vetemedett arra, hogy irodalmi szinten írjon kritikát ételekről és éttermekről. Az 1932-ben megjelent szakácskönyvében így jegyzi le a krampampuli receptjét:

„Midőn közeledik az éjfél, hatalmas, öblös, tűzálló tálat állítunk az asztal közepére s vagdalt fügét, magjától megfosztott datolyát, mazsolát, malagaszőlőt, cukrozott narancshéjat, dióval bélelt aszalt szilvát, darabokra tördelt szentjánoskenyeret rakunk bele. A tál tetejére vasrostélyt helyezünk, erre pedig egy kiló, nagyobb darabokra tört és narancsháton kissé ledörzsölt süvegcukrot. A cukrot megöntözzük fél liter finom cukornádrummal (ennek egy része kisüstön főtt szilvórium vagy seprőpálinka is lehet). Fidibusszal meggyújtjuk (ilyenkor a lámpát eloltjuk), s türelemmel figyeljük, amíg a lángoló szesz kiég, s a felolvadt cukor a tálba csepeg.

Mikor ez a processzus befejeződött, utána öntünk két liter jó, forralt, fűszeres (fahéj, citromhéj, szegfűszeg) fehérbort, 1 liter forró teát, 2 citrom és narancs levét. Pár percig állatjuk, de vigyázunk, hogy ki ne hűljön. Jól megkeverjük, s megkóstoljuk, nincs-e híja valamilyen irányban. Elég erős-e, elég édes-e vagy ellenkezőleg, túl erős, édes-e? Ha kell, segítünk a bajon, s azután puncspoharakba szűrjük a párolgó italt. A kívánatos gyümölcsökből mindenkinek adunk egy-két darabkát.”

Maxine Sanders születésnapos

Hatvankilenc éves Maxine, Alex Sanders felesége, a Wicca kiemelkedő alakja, az alexandriánus Wicca közösség tiszteletreméltó főpapnője. Boldog születésnapot, Maxine!

Napisten könnyei: a mézcseppek

A legidősebb mézzel kapcsolatos  lelet  tizenhatezer éves. Már a régi egyiptomiak is isteni eledelnek tekintették a mézet, melyet Ra napisten testet öltött könnyeinek hittek. Amikor a Napisten sír, akkor könnyei mézcseppekként hullanak a földre - hitték az ókori egyiptomiak, akik már méhészettel is foglalkoztak, amit bizonyít egy tébai sírkövet díszítő kast ábrázoló dombormű, valamint a piramisokban talált méz és mézes sütemény is. 

Konfuciusz temploma

Kung Ce, más néven Konfuciusz a világ egyik legnagyobb filozófusa, a kínai konfucianizmus alapítója volt. Az ő emlékére készült templom, palotaegyüttes és annak sírtelepe Konfuciusz jelentős helyét tükrözi a kínai történelemben és a keleti kultúra vonatkozásában továbbá azt is, hogy a különböző kínai dinasztiák császárai nagyon tisztelték Konfuciuszt és tanait. 

Ezek a történelmi és építészeti értékek Konfuciusz szülővárosában, a kelet-kínai Shandong tartományban a mai Qufu városban találhatók. 

A Konfuciusz Templom Kína legnagyobb szentélye, ahol szertartásokat végeznek Konfuciusz emlékére. Az időszámítás előtti 478-ban, azaz Konfuciusz halála után két évvel a Luguo fejedelemség vezetője templommá alakíttatta át Konfuciusz lakóházát, ahol bemutatták Konfuciusznak életében használt ruháit, bútorait és más tárgyait, nem utolsósorban szellemi alkotásait és ahol minden évben megemlékezéseket tartanak. Annak idején alig három szobás kápolna volt ebben a templomban. Később az általa teremtett tanoból Kína hivatalos kultúrája, azaz a konfucianizmus lett. A különböző dinasztiák császárai szűntelenül bővítették a templomot, amelyből nagyméretű palotakomplexum lett. A 18. században a Qing-dinasztia idején Yong Zheng császár újból nagymértékben átépíttette a templomot, amely mindmáig épségben megmaradt. 

A Konfuciusz-templom észak-déli irányban több mint 1000 méter hosszú, területe közel 100 ezer négyzetméter. Közel 500 helyiség található a templomban. Ez a szentély a pekingi Téli Palota, azaz a császári palota után Kína második legnagyobb, legmonumentálisabb régi épületkomplexuma.

A Konfuciusz-templom a feudális hierarchiában a legmagasabb építészeti rendben, azaz a császári palota építészeti stílusában készült. Fő épületei mind az észak-déli irányú tengelyen fekszenek, járulékos épületei pedig teljes rendben szimmetrikusan a tengely két oldalán állnak egymás mellett. A templom kilenc téglalap alakú épületegyüttesből áll, amelyek szorosan egymás mellett helyezkednek el, közepükön egy-egy udvar található. A Dacheng pavilonja, a templom legimpozánsabb épülete kilenc helyiségből áll. A kilenc a legnagyobb számjegy, amelyet a régi Kínában csakis a császárok használhattak. Különösen az építőművészetben, a császárok kivételével másoknak tilos volt a kilenc számjegyet használni, különben halálbüntetés várt az elkövetőkre. De a Konfuciusz-templom kivétel.

A Dacheng pavilon a templom legnagyobb épülete, 30 méter magas, kelet-nyugati irányban több mint 50 méter széles, sárga színű majolika tetejű, igen monumentális, felveheti a versenyt a pekingi Császári Palota legfőbb épületével, a Taihe-pavilonnal. A pavilon előtt tíz kőoszlop áll, amelyek átmérője 1, magassága pedig 6 méter, és amelyeket különböző sárkány alakú mozaikokkal díszítettek. 

A Konfuciusz-templomban több mint 2000 feliratos kőtábla látható, köztük több mint 50 olyan, amelyeken a különböző dinasztiák császárai által saját kezűleg írt feliratok olvashatók.

A Konfuciusz-palota az utolsó két kínai dinasztia pekingi palotája után a második legnagyobb palota Kínában. A palota a 12. és a 13. században épült közel 50 ezer négyzetméter területen közel 500 helyiséggel. 

A sírtelepen csakis a Konfuciusz nemzetség sírjai találhatók. Ez a sírtelep rendelkezik a leghosszabb múlttal, hiszen több mint 2500 éves, és ez a legnagyobb nemzetségi temető a világon. Területe 2 négyzetkilométer. Összesen több mint 100 ezer sír található több mint sírkővel. 

A három történelmi emlék környékén több mint 17 ezer öreg fa él. 1994-ben az ENSZ UNESCO felvette ezt a három történelmi és építészeti emléket a világörökségek listájára.　　

Rejtélyes kőkori szertartásokat tartottak a „boszorkányság szigetén”

Svéd régészek egy kőkori lelőhelyet tártak fel a Svédországtól keletre található Blå Jungfrun szigetén, amelynek barlangjaiban mintegy 9000 évvel ezelőtt feltehetően különböző szertartásokat tartottak. A terület hosszú évszázadok óta a boszorkánysággal, átkokkal és természetfeletti erőkkel hozható kapcsolatba. 

Blå Jungfrun hatalmas kőtömbjei és meredek sziklái egészen különlegessé varázsolják a tájat, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberi képzelőerő természetfeletti lényekkel népesítette be a több évszázada lakatlan szigetet. A régi legenda szerint minden húsvétkor boszorkányok gyűlnek össze a szigeten, hogy közösen imádják az ördögöt. A szigetet az átkokkal is sokan összekapcsolják. Aki például eltávolít egy sziklát a területről, örök életére balszerencsére számíthat – tartja a nép babona. 

A régészcsapat 2014 tavaszán kezdte meg a terület feltárását. „Az eredmények lenyűgözőek és kiterjedt emberi tevékenységre utalnak a mezolitikum időszakában” – derül ki a kutatók a Régészek Európai Szövetségének éves glasgow-i ülésére készített prezentációjuk összefoglalójából. A régészek szerint a két feltárt barlang különböző szertartások helyszínéül szolgált. Az egyik barlangról a kutatók egy gondolják, hogy egyes részei egyfajta színházként vagy színpadként működtek. A másik barlangban feltehetően egy oltárra is rábukkantak, ahol több ezer évvel ezelőtt valószínűleg különböző felajánlásokat tehettek az istenségeknek.

Az egyik barlang bejárata nagyon keskeny, és az embereknek be kellett préselniük magukat rajta. A belső résznek csak a fele volt lefedve, és akik beléptek, valójában a barlang felett álltak, így pedig úgy nézhettek lefelé, mintha egy színpadot néznének. A barlangban egy 70 centiméter átmérőjű, falba vájt üreget is felfedeztek a régészek, amely alatt több ezer évvel ezelőtt egy tűzhelyet alakítottak ki. A kutatók feltételezik, hogy az üreget emberi kéz vájta. A tudósok szerint az üreg kivágásának hangja, valamint az égő tűz együttese fontos szerepet játszhatott a szertartásokban, mivel különös hatást válthattak ki az eseményeket lentről figyelő nézőkből. 

A másik barlangban a kutatók egy kőbalta mellett egy olyan területet is találtak, amelyet anyagok felaprítására használtak. A régészek szerint ez a terület oltárként szolgálhatott. A két barlang között emellett egy hatszor nyolc méteres sziklamenedékre is rábukkantak, amelyben kőeszközöket és fókamaradványokat is találtak. A radiokarbonos vizsgálatok során kiderült, hogy a fókacsontok mintegy 9000 évvel ezelőttre datálhatók.

A régészek folytatni fogják a feltárásokat a területen, hogy munkájukkal minél több múltbéli rejtélyre deríthessenek fényt. A kutatók jelenleg egy olyan, a barlangok alatt talált anyagokat tárnak fel, amelyeket feltehetően szerszámok készítésére használtak. A lakatlan sziget jelenleg nemzeti parkként üzemel, és bár bárki ellátogathat a területre, több előírást is be kell tartania: például még sötétedés előtt el kell hagynia a szigetet, amelyen nincs se víz-, se áramellátás.

Forrás: Múlt-kor portál

Doreen Valiente idézet

Szúrja, a hindu napisten

Szúrja (dévanágari: सूर्य IAST: Sūrya) a napisten a hinduizmus istenei között. A védákban a legfontosabb istennek számított, apja Djausz, vagy Indra a vihar és a harc istene. Arany színű hajával és fénylő karjaival áll szekerén, amelyet hét ló húz. Lótuszvirágot tart kezében, miközben megállás nélkül körbejárja a földet, hogy fényt és világosságot árasszon a világban. Néha vörösre festett testtel ábrázolják.

Anyja Aditi anyaistennő. Indrával, és testvérével Agnival, a tűz istenével korai trimúrtit alkotott. Létezik olyan mítosz is, amelyben Purusa, az ősóriás szeméből szökött elő, ezért Szúrja maga a szem, amely tekintetével átfogja a világmindenséget.

Egy mítosz szerint felesége, Szandnya megszökött tőle, mivel férje forróságát képtelen volt elviselni. Szúrja a keresésére indult, egy mezőn akadt rá, hol az kanca alakjában legelt. Szúrja a mezőn magáévá tette, így fogantak Révanta a harcos, és a két Asvin testvér, a hajnal hírnökei. Hogy Szandnya megmaradjon mellette, Szúrja levetette lángoló sugarainak egy részét, ezekből az istenek fegyvereket kovácsoltak.

A Brahma-purána a „legfelsőbb szellemnek” nevezi, amely az istenek és emberek lelkébe lát, alakját a tizenkét legfontosabb isten szentenciájaként tiszteli.

A hívők hozzá intézik a napi meditációjukat segítő kötelező, legfontosabb mantrát, a Gájatri-mantrát, amelyet naponta háromszor recitálnak, ennek elhagyása a hit szerint az isten meggyilkolásával lenne egyenlő. Annak ellenére, hogy mekkora jelentőséggel bír, meglehetősen kevés templomot állítottak számára. A leghíresebb a konáraki naptemplom, amely már a 17. század óta nem tölt be szakrális funkciót.

Sörfőzés az ókori Egyiptomban

A sör igen fontos szerepet játszott az ókori Egyiptomban, mint az ősöknek és isteneknek szentelt szakrális áldozati ital. Emellett azonban mindenkinek elérhető mindennapi erősítő és üdítő ital is volt.

Ki tudja, megépültek volna-e a csodálatos piramisok, ha a munkások nem kapják meg mindennap a két kanna sörüket? Persze ez nem egyféle korai cafetéria szolgáltatás volt a fáraó részéről, hanem jól felfogott gazdasági érdek is, ugyanis a csekély alkoholtartalmú sör jóval egészségesebb ital volt, mint a sokszor szennyezett víz. A sörfőzés még gyerekcipőben járt, a sör zavaros és darabos volt, ezért érthető, hogy szalmaszállal itták. Az egyiptomi hieroglifiában a sörnek külön jele volt, ennek a fontosságát az is bizonyítja, hogy az „étkezés” jele a kenyér és sör jeléből tevődik össze.

Egyiptomban sok gyógyszert is készítettek sörből, régészeti leletek alapján tudunk ezekről. Ilyen forrás az úgynevezett Ebers Papyrus, amelyet felfedezőjéről neveztek el. A Krisztus előtti 1500-as évekből származó lelet bizonyítja, hogy az egyiptomi orvosok emésztési zavarokra, köhögésre, aranyérre, fájdalomcsillapítóként, sőt skorpiócsípésre is használtak sörtartalmú gyógyszereket. Úgy tűnik, sikeres volt ez a gyógymód, mert még ezer évvel később is alkalmazták. Az Ebers-papirusz olyan gyógyital receptjét is tartalmazza, amelyet még ma is bátran ajánlhatnánk.

Egyiptomban alkalmazták először az árpalevet mint kozmetikumot. Erre bizonyíték a római történész, az idősebb Plinius (Kr. u. 23–79) leírása arról, hogy az egyiptomi nők sörben fürödtek, hogy bőrük sima és tiszta legyen.

Pentagram medál ingákkal

500 oldalas füveskönyv egy amazonasi törzs sámánjaitól

Öt matsés sámán összefogásából 500 oldalas gyógynövény-enciklopédia született, ám a benne rögzített tudás egyelőre csak az indiánokat szolgálja - egyes nemzetközi gyógyszergyártók korábbi viselkedése miatt.
Korunk beláthatatlan problémáinak egyike, hogy rohamtempóban veszítjük el az eleink által felhalmozott tudást. Jóformán naponta halnak ki ősi népcsoportok utolsó leszármazottai a nyelvükkel és a kultúrájukkal együtt. Ezért bír óriási jelentőséggel, hogy most egy alig háromezer fős amazonasi indiántörzs sámánjai elhatározták, tollba mondják az emlékezetükben őrzött ismeretanyagot.
Döntésüket az is motiválta, hogy a közelmúltban egy sámán elhunyt, s ezzel az enyészeté lett a tudása is. Ráadásul a 60 év körüli matsés gyógyítók egyikének sem volt eddig tanítványa, ez is indokolta az egyedülálló füveskönyv megalkotását. A munkát az Acaté amerikai-perui természetvédelmi szervezetmunkatársai segítették, de titoktartást kellett fogadniuk.

Ez az első alkalom, hogy egy amazonasi törzs gyógyítói írásos formában rögzítsék féltve őrzött tudásukat, amely az évszázadok során kizárólag szájhagyomány útján és csakis a javasemberek között terjedt.

A Peru és Brazília egymással határos, mintegy 12 ezer négyzetkilométeres területén élő matsés (más néven mayoruna) törzs bolygónk legsokszínűbb természeti környezetét mondhatja otthonának, és a sámánok mindent tudnak arról, melyik növény hogyan alkalmazható a gyógyítás során.

Nehéz megbecsülni, mennyi időnk van még arra, hogy a matséshoz hasonló elszigetelt törzsek ismeretanyagát begyűjtsük. A törzseket végveszélybe sodorja a civilizációval történő kapcsolatteremtés, nem csoda, hogy sokan húzódnak vissza önkéntes elszigeteltségbe.

Amint ugyanis "felfedezik" őket, bekerülnek az adott állam látókörébe, ellátórendszerébe, amely előbb-utóbb önállóságuk elvesztésével jár - ez viszont gyakran kulturális megsemmisülést hoz, ami a gyógyítás tudományát is érinti.

A civilizáció által rájuk erőszakolt kapcsolat is okolható amiatt, hogy a legtöbb országban a bennszülött népcsoportok körében a legmagasabb a megbetegedések és a halandóság aránya. Hagyományos gyógymódjaik nem képesek a fehér ember által behurcolt kórokozók leküzdésére.

A különleges enciklopédia kétéves munkával állt össze. A szócikkeket a különféle betegségek képezik; a sámánok elmondják, miről ismerhető fel az adott kór, mi okozza, milyen növénnyel lehet gyógyítani és azt hogyan kell elkészíteni, alkalmazni. A matsés gyógyítók az őserdőben le is fényképezték a gyógynövényeket.

Az enciklopédia nem szorítkozik pusztán a kezelés leírására, hanem a sámánok az őserdőhöz fűződő kapcsolatukról is mesélnek benne; állatok, növények, emberek, betegségek és gyógyítás olyan kapcsolatrendszeréről, amelyet eddig csak ők ismertek.

A természetvédők remélik, hogy a matsés füveskönyv mintájára más törzsek is lejegyzik tudásukat. Ám sietnek hozzátenni, hogy az enciklopédiából egyelőre nem készül angol vagy spanyol fordítás, mivel ez a gyógyító tudás az indiánok szellemi tulajdona. A könyvben ezért nem szerepel a gyógynövények latin neve, és a fényképek sincsenek a szövegcikkek mellé rendezve.

Eddig ugyanis többször megesett, hogy az indiánok vagy más hagyományos gyógyítók által használt gyógynövény hatóanyagát egyes kémikusok vagy gyógyszergyárak saját szellemi termékként szabadalmaztatták, éppen azokat kizárva a haszonból, akiknek a gyógyhatás felfedezése volt köszönhető. 

Forrás: Origo

Az első Yule

Volt egyszer, hol nem volt, valamikor réges-régen egy kék és zöld szigeten élt egy szép fiatal asszony. Sok barátja volt a szigeten, tündérek, fák, virágok, nyulak, szarvasok és madarak...ám ő volt az egyetlen ember, aki a szigeten élt. Szerette volna magához hasonló emberekkel megosztani a barátságát, a titkait, ezért szülni kezdett. Minden hónapban, amikor a hold elrejtőzött, az asszony szült. Az első hat hónapban sötét bőrű és szemű leányokat szült. Az év második hat hónapjában fehér bőrű leányoknak adott életet. Minden év hetedik hónapjában varázserejű, szent tölgyfát szült az Első Asszony. Ahogy teltek az évek, sok-sok leány született, és néhány tölgyfa is. A leányok az állatokkal és egymással játszadoztak, fölmásztak a tölgyfa ágai közé és a tündérek társaságában virágokat szedtek.

Egy napon az Első Anya elsőszülött leánya maga is szült. Az Első Anya nagyon büszke és boldog volt, legkedvesebb barátja, a Tölgyfa (aki szerfölött bölcs volt) ezüstkoronát ajándékozott neki, és elnevezte Nagyanyónak. Hamarosan sok leány szült még, és a sziget még boldogabb hely lett, mint valaha, benépesült csecsemőkkel, nagylányokkal és nagyanyókkal, akik együtt játszottak az állatokkal, a fákkal és a tündérekkel. Egy téli éjszakán, amikor a hold elrejtőzött, az egyik leány olyan babát szült, aki minden eddig látott lénytől különbözött. Nem leány volt, se nem tölgyfa, hanem FIÚgyermek!

Nagyon sötét és hideg éjszaka volt, az év leghosszabb éjszakája, ezért minden leány és minden állat összebújt, hogy ne fázzanak. Miután izgalmuk lecsillapodott a különleges csecsemő láttán, rájöttek, hogy a kisfiú nem érzi jól magát. Nem volt olyan erős és nem volt olyan melegvérû, mint a sziget eddigi szülöttei. Mindannyian aggódni kezdtek érte, és megpróbálták őt átmelegíteni. A vastag prém es állatok odabújtak hozzá meg az anyjához, a tündérek varázsködöt hintettek fölé, a kicsi leányok pedig gyönyörûséges dalokat daloltak és körbekörbe táncoltak a szobában. Ám a kisbaba nem tudott eléggé fölmelegedni, és hamarosan annyira kihûlt, hogy már sem sírni, sem a tápláló anyatejet szopni nem maradt ereje.

Első Nagyanyó nagyon féltette a kisfiút. Igyekezett eltitkolni könnyeit a leányai előtt, és kifutott az erdőbe. A hó szörnyen mély volt és szikrázóan fehér. Annyira mély volt, hogy Nagyanyó lépni sem tudott benne. Így hát barátja, a bagoly a tömött hófelhők fölé emelte őt, és magával vitte a varázserdőbe, ahol elsőszülöttje, a legszentebb, legbölcsebb barátja, a Tölgyfa élt. Első Nagyanyó elhatározta, tanácsot kér barátjától, hogyan segíthetne a kisfiún. Amikor a bagoly odaért a tisztáshoz, ahol a szent Első Tölgyfa élt, Nagyanyónak a szava is elakadt a látványtól! A földön egy szem hó sem volt, s a szabályos kör közepén ott hevert barátja, a Tölgy. Kidőlt ugyanis, és egy halom tuskóvá és gallyakká hasadt.

Nagyanyó térdre rogyott a kidőlt fa mellett, és kicsorduló könnyei szikrázó jégcsapokká fagytak az arcán. Miközben próbálta megérteni, hogy mi történhetett drága barátjával, egy prérifarkas lépett a körbe, és mellételepedett. Először lenyalta arcáról az odafagyott könnyeket, majd egy titkot súgott Első Nagyanyó fülébe. Nagyanyó bólintott, majd a prérifarkas és a bagoly segítségével néhány rőzseköteget szedett össze legöregebb barátja, a Tölgy ágaiból, majd visszatért leányához és kisunokájához.

A Tölgy adományát és a prérifarkas titkát felhasználva Nagyanyó megépítette a kék és zöld sziget legelső tűzrakását. A tündérek megrémültek, még sohasem láttak olyat, ami szárnyak nélkül táncol. Az állatok kacagtak, még sohasem láttak ilyen ragyogó színeket, hacsak nem a tavaszi virágokon. A leányok nem tudták, mitévők legyenek, még sohasem éreztek tél közepén olyan meleget, mint a nyári homok a tengerparton. Az anyja közelebb húzta kisfiát a tűz széléhez, közelebb, mint bárki más (kicsit mindannyian meg voltak illetődve az új dologtól, amit tűznek hívnak). A kisbaba egy egész kicsit kinyitotta szemét, és mozgatni kezdte ujjacskáit. Aztán elmosolyodott, és lábujjacskáit is megmozgatta. Amikor már jól fölmelegedett, odabújt anyjához és szopni kezdett, és hamarosan már mindenki biztos volt benne, hogy minden rendben van vele. Mindannyian olyan boldogok voltak, hogy táncra perdültek a tűz körül, kedvenc különleges dalaikat énekelték, és kicsiny ajándékokat adtak a tűznek.

A kisfiú erős és boldog ifjúvá cseperedett, hála az Első Tölgyfa adományának. Sok-sok fia lett, és megtanította őket makkot ültetni az év hetedik újholdjának idején, hogy mindig sok-sok tölgyfa legyen a szigeten. Minden télen, az év leghosszabb, leghidegebb, legsötétebb napján a kék és zöld sziget egész népe különleges tüzet rakott. Különleges fából rakták a máglyát, és fényes díszekkel, csillogó tündérköddel ékesítették. Különleges ágat vagy tuskót szedtek össze, és miközben ékesítették, kedvenc dalaikat dalolták. Aztán ezt a szépséges tuskót a jövőnek adták ajándékba... és minden gyermek meghallgathatta az Első Tölgyfa ajándékának történetét.

Az év leghosszabb éjszakáján, amikor gyertyát gyújtotok vagy tüzet raktok, emlékezzetek az Első Nagyanyó és a prérifarkas történetére, aki elárulta a titkot Nagyanyónak. Nem számít, milyen hideg van, a Nap mindig újjá fog születni és meleget és fényt fog hozni nekünk újra.

(Patrick MacCleary meséje)

Boldog Yule ünnepet kivánunk!

Boldog Yule ünnepet kivánunk minden kedves Olvasónknak!

Élve megégethették a 15 éves középkori „boszorkányt”

Az észak-olaszországi Albenga városban dolgozó vatikáni régészek egy középkori tizenéves leány maradványaira bukkantak, akit minden bizonnyal kortársaik boszorkánynak gondoltak. A fiatal nőt a szakértők szerint élve égethették el, majd egy gödörbe dobták, ezt követően nehezékeket helyeztek rá, nehogy kikeljen sírjából. A régészek úgy vélik, a lányt a vérszegénység okozta fakó arcszíne miatt hitték boszorkánynak.

A Genova melletti Albenga városában előkerült, 15-17 éves, valószínűleg vérszegénységben szenvedő leányt a kutatások szerint élve elégették kortársaik, akik egy sebtében ásott gödörbe dobták a szerencsétlen fiatalt, majd nehéz köveket dobtak rá, amitől azt várták, hogy megakadályozza a „boszorkány” sírjából történő feltámadását. A Vatikán régészeti intézetének szakemberei a holttestet ugyanabban a temetőben tárták fel, amelyikben tavaly már előkerült egy másik "boszorkány". Érdekes, hogy miután a lányok elhunytak, holttestüket nem a városon kívül, hanem a templom előtt helyezték örök nyugalomra, ami még szokatlanabbá teszi az eseteket.

A kutatók szerint kevéssé valószínű, hogy kapcsolat lenne a két lány között, ugyanis a most feltárt maradványok az érett vagy késő középkorból valók, míg az arccal lefelé eltemetett leány a késő antikvitásban vagy a kora középkor évtizedeiben élhetett. „Még a radiokarbonos vizsgálatok eredményeire várunk, jelen állás szerint mindössze annyit mondhatunk, hogy a 15 éves fiatal valamikor a 9-15. században élhetett” – mondta Stefano Roascio, a feltáráson dolgozó egyik régész. Hozzátette: a 140 centiméteres magasságú lányt nem a sírja helyszínén égették meg, ide, a város San Calocero nevű negyedébe csak a temetésekor hozták.

„Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a lány életben volt-e, amikor a máglyára vitték. Az kimutatható, hogy a lágy szövetek még épek voltak, vagyis nem indult oszlásnak a test, amikor a tűz mardosni kezdte, tehát vagy még életében, vagy nem sokkal halála után került a lángok közelébe” – mondta Elena Dellù, a régészeti munkálatok vezetője. Úgy véli, a régészeti leletekből az világosan látszódik, hogy gyorsan földelték el a lányt. A csontváz pozíciójából arra lehet következtetni, hogy szó szerint belökték a kiásott verembe: a válla ki volt csavarodva, a feje pedig ráhajlott a mellkasára. Ezt követően nehéz köveket helyeztek a holttestre.

Pontosan nem ismert, hogy miért érte a fiatal lányt ilyen szörnyű vég, azonban eléggé valószínű következtetéseket tudtak levonni a kutatók, akik a feltűnően szivacsos szerkezetű csontokban csontritkulásra utaló jeleket fedeztek fel, amely mellett minden bizonnyal vérszegénység is nehezítette a hölgy életét. Gyakori ájulását, fáradékonyságát és sápadtságát a város lakói nem tudták megmagyarázni, a közösséget megijesztette, így boszorkánynak kiáltották ki. A fogainak elemzése során kiderült, hogy a zománcréteg több helyen elvékonyodott, amely az alultápláltságot jelzi, tehát a lány a közösség szegényebb rétegeihez tartozhatott. Továbbá skorbutra utaló jeleket is felfedeztek, csakúgy mint a 2014-ben felfedezett „boszorkánynál”.

„A régmúlt években az emberek nem tudtak mit kezdeni a mássággal. Ők csak annyit láttak, hogy nem felel meg az általuk támasztott követelményeknek, kilóg a társadalomból. A számukra megmagyarázhatatlant sokszor a gonosznak tulajdonították. Azokról, akik epilepsziában szenvedtek vagy csak egyszerűen szellemileg nem érték el az átlagot, azt hitték, hogy megszállta az ördög, a korabeli orvosok sem értették a viselkedésüket. Az emberek pogány gyakorlatokhoz hasonló módon próbáltak megszabadulni szerencsétlenektől” – magyarázta Dellù.

Forrás: Múlt-kor portál

Margot Adler idézet

Megfejthették a rejtélyes phaisztoszi korongot

A phaisztoszi agyagkorong a minószi kultúra egyik legfontosabb lelete, mégis a mai napig nem sikerült pontosan megfejteni, miről is szól a belévésett szöveg. 
Időről időre felbukkan egy-egy magyarázat, de pontosan még senki nem tudta megmondani, mi áll a híres korongon. Most egy korábbi értelmezés megalkotója cáfolta meg saját magát – eddig ugyanis azt hitte, hogy terhes anyáról, de valószínűleg inkább terhes istennőről van szó a szövegben.
A rejtélyes korongot még 1908-ban találták meg Kréta szigetén, ez az első „nyomtatott szöveget” rejtő lelet. A tábla több mint kétezer éves, és egy helyi templomban bukkantak rá a kutatók. 241 darab szimbólum áll rajta, ám csak 45 féle jelet lehet megkülönböztetni közülük, ezek ismétlődnek az egész korongon. A legtöbben úgy gondolják, hogy kívülről befelé kell az olvasást elkezdeni, néhány kutató szerint viszont éppen ellenkezőleg, belülről kell haladni – olyan az egész, mint egy ókori titkosírás.

Gareth Owens, a Krétai Műszaki Intézet Erasmus-programjának koordinátora úgy gondolja, hogy korábban félreértelmezte a feliratot: azt hitte, egy terhes nőről van szó benne, valójában azonban egy terhes istennőt jelöl, méghozzá Astartét, a szerelem és a nemzés istennőjét. Owen körülbelül egy évvel ezelőtt állította, hogy a szöveg egy terhes anyáról szól, most saját elméletét javítja ki, és azt mondja: Astarté istennő a megoldókulcs az egész rejtélyhez.
„Semmi kétség, hogy vallásos szövegről beszélünk” – idézte a Greek Reporter az ANA – MPA hírügynökségnek adott nyilatkozatot Owenstől. – „Ez azért egyértelmű, mert össze lehet hasonlítani a Kréta szent hegyeiről származó más írásokkal. Vannak olyan szavak, amelyek pontosan megegyeznek. Azt gyanítom, hogy a korongon egy Astartéhoz, a szerelem istennőjéhez írt himnusz látható."
A korong szavaihoz hasonlók megtalálhatóak minószi isteni felajánlásokba vésve is, és ahogy a ma élő emberek, úgy a minósziak is imádkoztak az isteneikhez akkor, ha bajban voltak, lebetegedtek vagy tragédia érte őket. Ilyen tekintetben nem változtunk sokat” – tette hozzá.
Owen szerint az istennő figurája nagyon fontos lehetett a minósziaknak, a szerelem mellett a háború és a szent hegyek védelmezőjének is nevezték. Eredetileg egy keleti istennő volt, valahol Mezopotámia környékéről indult a tisztelete, Cipruson pedig Vénuszként jelent meg. Szent állata a galamb volt, és az ókori Keleten állítólag még a véres, fájdalmas önkínzások és a kiheréltetés is hozzátartozhatott a hozzá fűzött tradíciókhoz.
Forrás: Origo

Wulfenit

Cernunnos

A Zöld Ember

"A Zöld Ember misztikus, különleges alak, számos mondavilág különleges lénye. Ábrázolásai sokszor megjelennek középkori domborműveken, faragásokon. Raymond Buckland szerint a frissiben megtérített, pogány hagyományaikra még emlékező hajdani kőfaragók azért vésték bele az épülő templomok tartópilléreibe egykori istenük arcát, hogy eképp biztosítsanak neki helyet az új vallás szentélyében.

A 11. századtól kezdve napjainkig népszerű és gyakori motívum; sírköveken és emlékműveken is láthatjuk, zöld színével és a körülötte burjánzó vegetációval az élet örök körforgását, a feltámadást, újjászületést jelképezve. Buja levélkoszorúja utalhat az "eretnek" hagyományok túlélésére, elpusztíthatatlan életerejére is.

Ezek a művek legtöbbször csak fejét ábrázolják, levelekkel, ágakkal körbefont arcát. Száján, orrán ágak, indák hajtanak ki, amelyeken olykor virág vagy gyümölcs díszlik.

A Zöld Ember "kiléte" a mai napig találgatások forrása. A legelterjedtebb elképzelés szerint ő az Erdők Ura, a zöldellő, termékeny, életerős vadon megtestesitője. Más elgondolások Őrzőként gondolnak rá, aki őrt áll Élet ésHalál kapuja előtt. Ismét mások a Tölgykirállyal azonositják.

Tény, hogy a Zöld Ember több pogány istenséggel rokon vonásokat mutat. Köztük van természetesen Cernunnos, a Wicca rejtélyes Szarvas Istene, Sylvanus, az erdők római ura, vagy az újjászületést zöld bőrével is reprezentáló Osiris, az élet és halál felett diadalmaskodó mezopotámiai Tammuz, a skandináv Frey és Wotan. Az angliai Suffolkban előkerült 4. századi római kincsek egyikén, egy ezüst tálca középpontjában egy levélkoszorús maszk látható, amely Bacchust idézi. Neptunust és Oceanust is eszünkbe juttathatja, amennyiben az arcát övező leveleket tengeri növényeknek tudjuk be. Mindenesetre úgy tűnik, a Zöld Ember valamennyi megjelenési formája a ermészetes vegetáció, a tavasz, a megújulás szellemét sugallja.

A legkorábbi leveles fej egy 8. századi Rajasthan-i templomban található, de Harding szerint a libanoni és iraki fejek a 2. századra datálhatók. A 11. században a templomos lovagrend által épített, román stílusú jeruzsálemi templomokban szintén felfedezhető e szimbólum. Harding következtetése szerint a motívum eredeti hazája Kis-Ázsia, ahonnan kőfaragók hozták magukkal Európába.

A Zöld Embert időnként Zöld Jack néven is emlegetik, bár ez utóbbi jellegzetes angol népmesei szereplő. Régen a május elsejei felvonulás hagyományos figurája volt, általában levelekkel és virágfüzérekkel díszített zöld maskarába öltözött férfi testesítette meg, s alighanem szintén a természeti megújulás szellemét reprezentálta.

A viktoriánus időkben háttérbe szorult, a mértéktartóan szemérmes közvélemény ellenezte a zajos, iszákos, pajzán karakter színre lépését.

Sir Gawain mondakörének Zöld Lovagját szintén azonositják a Zöld Emberrel. A rejtélyes lovag talpig, ruhájától a hajáig, a szakálláig, sőt egészen a bőréig zöld, s ő az, aki hozzásegiti Gawaint ahhoz, hogy megélje a lovagság, becsület és hűség eszméit.

A Zöld Ember alakja Robin Hood alakjával is összefonódott, ebben az értelmében ő a zöld álruhás védelmező, az emberek segitője.

Nagy-Britanniában a Zöld Eember reneszánszát élte a 19. században, amikor a neogótika és az "Arts and Crafts" korszaka dívott. A figura köré szövődő mitikus homály számos művészt is megihletett. Közismert a Whitefield Green Man, Paul Sivell faragványa, amelyet egy élő tölgyfa elhalt ágából vésett ki a mester."

(Daeva-Lunara cikke, megjelent a Berkano oldalán és az Árnyak újságban)

Eleanor Bone születésnapja

104 évvel ezelőtt ezen a napon született Eleanor Bone, aki Gerald Gardner egyik legjelentősebb főpapnője volt, rengeteget köszönhet neki a Wicca közösség, emlékezzünk rá!

Diana istennő

Yule - Berkano Wicca nyílt rituálé és beszélgetés

Sok szeretettel meghívunk mindannyiótokat a Berkano Wicca Tradíció téli Yule rituáléjára.

Találkozó: december 19, du. 3, Margitsziget, szökőkút

Program:
- ünnepi rituálé
- utána kötetlen beszélgetés

Öltözzetek melegen, de utána beülünk valahova meleg helyre, beszélgetünk és megünnepeljük a fény újjászületését. Mindenkit szeretettel várunk!

Új életrajzi könyv

Philip Heselton, aki Gerald Gardner legalaposabban felkészült életrajz írójaként kiadta a rendkívül alapos és összeszedett Witchfather című munkáját, új könyvvel jelentkezik, mely hamarosan kapható lesz. A könyv arról az emberről szól, akinek a mai Wicca Gardner után talán a legtöbbet köszönheti: a Wicca szent szövegek jelentős része Doreen Valiente munkája, aki Gardner egyik kiemelkedően tevékeny és képzett főpapnője volt.

Az újhold köszöntése

"Hozott isten, holdacska!

Megfonnyadj, én megifjodjam,

aranyat koptass,én aranyat kapjak!

Disznó durmoljon-lusta lottyadjon,

munka jól menjen-kenyér kitartson!"

észt varázsige 

Tandori Dezső fordítása

Ásványbörze a Lurdy-házban

A 13. Lurdy-házi ásványbörzére kerül sor dec. 11-13 között Budapesten (péntek-szombat-vasárnap).

Helyszín: Lurdy-ház, 1. emelet, Rendezvényközpont 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12 - 14.

Nyitvatartás: 10:00 - 19:00

Ásványok, ősmaradványok, drágakövek, meteoritok, illetve ezekből készült dísztárgyak és ékszerek kiállítása, vására.

Régi magyar ráolvasás kukoricapattogtatásra

A fonóban kukoricapattogtatás közben, hogy hamarébb kipattogjon, ezt mondták a lányok: 

"Csittegj-csattogj, kukorica, fehér lovat látok, 
csittegj-csattogj, kukorica, mint a bába seggi. 
Phi, phü, phá." 

A végén úgy tesznek, mintha félreköpnének, hogy jövőre sok fehér libájuk legyen: minél több kukorica pattog ki, annál több lesz a liba. 

(Domaháza, Borsod m. - magyar néphagyomány)

Ezoterikus Karácsonyi Fesztivál 2015

A Természetgyógyász Magazin idén 19. alkalommal rendezi meg nagyszabású ezoterikus karácsonyi fesztiválját december 6-án. 

Helyszín: Budapest XI. kerület , Villányi út 11–13. (konferenciaközpont)

Program:

Ezoterikus előadások
Helyszín: 600-as előadóterem

DR. GÖRGEI KATALIN–PAULINYI TAMÁS
Megnyitó
Időpont: 09.45-10.00

DR. BÍRÓ DÉNES
Az ezotéria emberformáló feladata
Időpont: 10.00-10.40

Miért teljesen eltérő a teremtéshez, a fejlődéshez, az élet céljához, az egészséghez és a betegséghez való viszonya a fizikai világ egyedüliségét valóságként elfogadó embernek és az ősi bölcsesség rejtett tanítása szerint élőnek? Hogyan értelmezi a két szemlélet azt az ősi tudatra ébresztő kijelentést, hogy a „gondolat az anyag”? Mi az ezotéria nemes küldetése? Van-e emberformáló feladata?

MÜLLER PÉTER
Hogyan segít a „túlvilág”?
Időpont: 11.00-11.40

Előadásában az író ezúttal arról beszél, ami legújabb könyvéből, a Gondviselésből kimaradt: a hajlamokról, a lélekben hozott erőkről, a „magasabb világ” segítségéről.

Szellem és kultúra
Időpont: 12.00-12.40

Ezek szótárunk legnehezebb szavai, túl vannak a meghatározhatóságon. A szellem nem definiálható, mert ő maga definiál. A szellem a kultúra által fejlődik ki, ölt formát, válik hatótényezővé. Minden művelés a szellem által történik: a földé, az anyagé, a természeté, a testünké, a képességeké, a tudásé, a tehetségé. A kultúra a szellemiség megvalósulása a használati eszközök megteremtésétől a szokások, életrendek, társadalmi formák létrehozásáig. Ha a jog, morál, törvénykezés, világszemlélet nem hordozza a szakrális erőket, ellenkultúrává válik. Ezért lényegében csak spirituális kultúra van.

PAULINYI TAMÁS–KÖVI SZABOLCS
A fény hangjai – szavak és hangok, mint médiumi üzenetek
Időpont: 14.00-14.40

Bár az ember szóbelisége a teljesebb valóságot tördeli fogalmakká, ünnepi módon olykor nagyobb világok tolmácsa is lehet. A versek és szépprózák így a művészi kifejezés mágikus erejével tölthetik fel szótáraink szűkösebb szókészletét, a zenéhez hasonlóan olyan láthatatlan világok harmóniáját megidézve, amit az ihletett lélek a hangokon keresztül is megtapasztalhat. Az előadást Paulinyi Tamás író, költő, pszi-kutató saját versei felolvasásával színesíti, amelyeket Kövi Szabolcs fuvolaművész és zeneszerző élő fuvola- és furulyaszókkal fest alá.

VÁRADI TIBOR
A „láthatatlan ember” – spirituális felépítésünk
Időpont: 15.00-15.40

Az ősi archaikus megközelítés csak az ember láthatatlan lelki-szellemi részét, a modern, tudományos szemlélet csak az ember látható-mérhető részét ismeri el. A szellemtudomány viszont szintézisbe hozza a kettőt, így teljes képet ad az emberről. Az előadó a fizikai, az éter-, az asztráltest, valamint az „én” mint a legfelsőbb lény részletes elemzésével, működésének bemutatásával rámutat az ezeket erősítő és gyengítő tényezőkre is.

MANFRED MAGG
Ismerd magad, mint a tenyered! – asztrológia és kézelemzés
Időpont: 16.00-17.00

A fesztivál egyik kiemelkedő programjaként külföldi díszvendégünk ezúttal Manfred Magg, elismert német kézelemző és asztrológus. A hozzáértők tudják, hogy az igazi tenyérelemzés jóval több, mint puszta jóslás a vonalakból. Pontos felvilágosítást ad temperamentumunkról, viselkedési szokásainkról, testi-lelki problémáinkról. Olyan ez, mint egy igazmondó tükör, ami saját magunknak, saját magunkról is meglepetéssel szolgál. Az előadó minden bizonnyal lebilincselő előadásában mindenki „kézzel fogható” segítséget kap tenyere titkainak megismerésére. Előzetes jelentkezés alapján – térítés ellenében – egyéni konzultációra is lehetőséget biztosítunk.

Csongrádi Kata
Belső Nap – meditáció
Időpont: 17.20-18.00

„Most, amikor szinte belebetegszünk mindennapi félelmeinkbe, bizonytalanságunkba, negatív érzelmeinkbe, égetően nagy szükségünk van egy biztos pontra, amiben megkapaszkodhatunk. Nem kell mást tennünk, mint felismerni, felerősíteni és tovább sugározni a mindannyiunk szívében ott rejlő isteni szikrát, amit a Földre születésünkkor kaptunk az égiektől.”
A több sikerkönyvvel is büszkélkedő színésznő ún. Belső Nap meditációt tart a bennünk lévő „isteni fény” tudatosítása és növelése céljából.

Természetgyógyászati előadások
Helyszín: 300-as előadóterem

SÁRAI GÁBOR
Hagyományos keleti orvoslás a pszichológia tükrében
Időpont: 10.00-10.40

Az ember nem élhet stressz nélkül, fejlődéséhez szüksége van a kihívásokra – ezt hívják pozitív stressznek. De azt is tudnunk kell, hogy ha energia-háztartásunkból többet használunk fel, mint amennyit pótolni tudunk (negatív stressz), annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Figyeljünk hát a figyelmeztető jelekre: az alvászavarokra, a koncentráció romlására, az örömtelenségre, az állandó túlpörgetettségre. A stresszoldó módszerek megismertetését, a személyiségfejlesztést és az egészségtudatos magatartás kialakulását célozza az előadás.

DR. FÖLDES LÁSZLÓ
A homeopátia új útjain – az élet titkai
Időpont: 11.00-11.40

Dr. Sankaran indiai orvos megfigyelte, hogy a beteg emberből a „normális” emberi hang mellett valamilyen idegen hang is „kiszól”. Ezt az illető nem veszi észre, mert már régóta a sajátjának tekinti. A szakavatott számára azonban a szóhasználat, az arcmimika, a kézgesztikuláció, a furcsa mozdulatok vagy a hanghordozás sok mindent elárul. Megfigyeléseiből dr. Sankaran – sajátos problémamegközelítő és -magyarázó képessége folytán – egy új szemléletű homeopatiás rendszert alkotott. Az új gyógyító módszer bemutatását videofilmek teszik hangulatossá.

DR. PŐCZE TIBOR ÉS DEÁK KRISZTINA
H1N1 – Félni, vagy nem félni?
Időpont: 12.00-12.40

Az elmúlt hónapokban a H1N1 vírus okozta sertésinfluenza alaposan felborzolta a kedélyeket. Egyfelől egy világméretű járvány fenyegető veszélyével riogattak bennünket, másfelől üzleti érdekeket sejtető médiahisztériáról beszéltek. Vajon mi a valós helyzet? Milyen eséllyel vehetjük fel a küzdelmet az alattomos kórokozókkal, a vírusokkal szemben, amelyek paraziták és gének is egyben? Milyen érdemi feladata van a járvány megelőzésében az egészségügynek és a természetgyógyászatnak? És persze a kialakult helyzetben hogyan vállaljon felelősséget az egyén saját egészségének megőrzése érdekében? A kérdések boncolgatásán túl az előadók mentális és immunvédelmi rendszerünk „átprogramozására” adnak hasznos tanácsokat.

DR. LÁDI SZABOLCS
Paradigmaváltás a rákgyógyításban – a természetgyógyászat sikeres terápiái, tudományos bizonyítékok
Időpont: 14.00-14.40

A világ legnagyobb onkológiai központja, az MD Anderson Cancer Center Kísérletes Terápiás Részlegének intézetvezető professzora idén nyilvánosságra hozta egy nemrég zárult vizsgálat eredményét, amely állat- és klinikai kísérletekben egyaránt meggyőző bizonyítékokat szolgáltat a természetes anyagok létjogosultságára a daganatterápiában. Az előadó megismerteti a hallgatóságot az utóbbi évek legsikeresebb alternatív terápiáival, azok működési mechanizmusával, és számtalan hasznos tanáccsal is szolgál a rettegett kór legyőzése érdekében.

DR. SIMONCSICS PÉTER
Pszichoszomatikus energetika – a betegségmegelőzés ultramodern módszere
Időpont: 15.00-15.40

A szervezetben kialakuló egyensúlyzavar hátterében rendszerint valamilyen finomenergetikai torzulásokat kiváltó eseménysorozat áll, amelyet eddig elég nehéz volt bizonyítani és egzakt módon mérni. Egy német házaspár által kifejlesztett, vadonatúj módszerrel és a hozzá megalkotott készülékkel most számszerűsíteni lehet a testi, lelki problémákat, tudati konfliktusokat, és ezekre megoldást is lehet kínálni. Mérni lehet az egyes energiaburkok (vitális, emocionális, mentális, kauzális réteg) és a bennük felhalmozódott konfliktusok energiaszintjét – származzanak azok akár a jelen, akár az előző életekből. A készülék segítségével megállapítható az is, hogy melyik vegetatív központunkban (csakránkban) van a tüneteket kiváltó energiablokád, illetve kiszűrhető, hogy e mögött milyen negatív pszichés tartalmak húzódnak meg. Az előadás a módszer még számos, forradalmian új lehetőségéről is szól.

JAKAB ISTVÁN
Gondolatgyógyászat
Időpont: 16.00-16.40

A múlt jövője a jelen. A jelen programozása a jövő. Az ember csodálatos tulajdonsága az, hogy a dolgok megváltoztatásához szabad akarattal rendelkezik. Az ember dönti el jövőbeli sorsát azáltal, hogy képes-e megváltoztatni a tudatába égetett, rögzített kódokat, amelyek eleve elrendelték sorsát. A te szabad akaratod: elfogadod, vagy változtatsz.

DR. TARACZKÖZI ISTVÁN
Speciális masszázsok – gyakorlati bemutató
Időpont: 17.00-17.40

Az arc, a szem, a fül, a nyelv vagy a has masszázsa szinte teljesen hiányzik a klasszikus nyugati masszázsformák többségének a gyakorlatából. A hagyományos keleti gyógyító módszerek népszerűsége azonban életre hívta a speciális masszázsokat is, amelyek diagnosztikai és terápiás eljárások is egyben. A nyelv és az ajak rendszeres masszírozása például segíthet a rehabilitációban az agysérülésből felépülőknek, artikulációjuk sok esetben látványosan javult. Az előadás során a hallgatóságnak gyakorlati bemutatóban lesz része.

SZEPES MÁRIA-EMLÉKMŰSOR
SZÜLETÉSÉNEK 101. ÉVFORDULÓJÁN
Helyszín: 200-as előadóterem

A nap házigazdája: Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke
 
ALMÁSI CSABA
Megnyitó
Időpont: 09.45-10.00

EÖRDÖGH KRISTÓF
Lelki és testi tisztaság – az elmélet és a gyakorlat összhangja
Időpont: 10.00-10.40

Szepes Máriánál mindenki otthonra lelt, akárcsak Eördögh Kristóf természetgyógyász, az írónő Svájcban élő tanítványa. Mária mindenkiből igyekezett kihozni a legjobbat, biztatni egyéni fejlődésében. Kettejük beszélgetésében állandóan felmerült a kérdés: hogyan lehet a mai világban „tisztának maradni”? Az előadó erre az egyre aktuálisabb kérdésre próbál választ adni Szepes Mária szellemében, a mindennapokban egyszerűen hasznosítható ötletekkel.

NOVÁK ANDRÁS
A tudatos teremtés és vonzás törvénye
Időpont: 11.00-11.40

Mária sokszínű életművének szinte valamennyi darabja tartalmazza a tudatos teremtés, vagy a vonzás törvénye elvét és filozófiáját. Az Édesvíz Kiadó gondozásában megjelent könyvek – különösen a Mindennapi élet mágiája – megelőzik korukat. Ezekben állandóan felmerül a kérdés: miként tudjuk spirituális energiánkat felhasználni az öngyógyítás, az önismeret és sorsunk alakítása érdekében? A gondolatok gyógyító ereje, az önbizalom fejlesztése, a félelem legyőzése mind szerepel az elmúlt években megjelent Titok könyvcsalád repertoárjában. Szepes Mária ugyanis ismerte a titkot.

CSONGRÁDI KATA–MÜLLER PÉTER
Szepes Mária mágiája
Időpont: 12.00-12.40

„Fontosak a mágiák, amiket írok, hogy az emberek megtanulják, hogyan ne vegyenek mérgező gondolatokat magukhoz.”
A színésznő és az író beszélget Mária harmóniát teremtő öröklétéről, cselekvő szeretetéről, jövőjelzéseiről és hatásáról, amely gondolatok mind a mai napig újabb és újabb követőkre találnak.

Ebédszünet 12.40-14.00

SZEPES MÁRIA
Izanagy, az Élet Fája – misztériumjáték
Időpont: 14.00-14.40

A fizikai létbe lépő lélek inkarnációs életeinek állomásai az írónő dramaturgiájával és szereplésével – hangjáték

GUY TURCHANY
Spiritualitás és természetvédelem
Időpont: 15.00-15.40

„Nevetséges az a képzet, hogy bármi, ami bolygónkon történik, nem érinti ártalmasan vagy hasznosan annak valamennyi területét.”
A magyar származású előadó – aki nemzetközileg elismert tudós – és Szepes Mária gondolatai egybefonódnak, áthatja őket földünk állapotáért, sorsáért való aggódás és a jobbítás szándéka.

PAULINYI TAMÁS
Emberólomból emberarannyá – a változás mágiája
Időpont: 16.00-16.40

Létünk és életünk egyetlen változatlan tényezője maga a változás. A sors és a karma spirituális tanítása szerint pedig a változás az élet igazi célja. Miért olyan nehéz mégis változni, változtatni dolgainkon, szokásainkon, magunkon? Milyen energiákat használhatunk mindehhez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Paulinyi Tamás, a Szepes Mária alapító fővédnökségével működő Szintézis Szabadegyetem igazgatója.

DR. GRANDPIERRE ATTILA
A világegyetem spirituális és tudományos felfogása
Időpont: 17.00-17.40

„A nagy titok értelme az egyensúly ismerete.”
A fizikus-csillagász miközben tisztában van a tudományos világkép tanításaival, annak anyagelvűségével, azonosul Szepes Mária gondolataival: az univerzum működését nem anyagi, hanem szellemi tényezők határozzák meg.

A Szepes Mária Alapítvány által legújabban kiadott könyvek a fesztiválon megvásárolhatók.
www.szepesmariaalapitvány.hu
info@szepesmarialapitvany.hu

Művészeti programok
Helyszín: Aula

KÖVI SZABOLCS
Varázslat
Időpont: 09.00-10.00

A zeneszerző és fuvolaművész idén is egyórás zenei programmal köszönti a fesztiválra érkezőket. Egyúttal bemutatja legújabb, Varázslat c. CD-éjét, amely a Szertartás-sorozat befejező része.

KÖVESI PÉTER–BÁLINT ILDIKÓ
„Szent az élet” – verses, zenés bemutatkozó
Időpont: 10.40-11.00

Kövesi Péter jól ismert író, tanító, gyógyító. Ezúttal kevésbé ismert oldaláról, költőként mutatkozik be, Ráadás c. verseskötetében a szívhez, a lélekhez szól. Verseit Bálint Ildikó zenésítette meg, közös munkájukból CD is született, amely ugyanúgy a gyógyítást szolgálja: harmóniát, örömteli perceket visz a belső békéjüket kereső emberek életébe.

GONG FU
Oroszlántánc
Időpont: 11.40-12.00

A több mint kétezer éves múltra visszatekintő, rituális oroszlántáncról azt tartják a kínaiak, hogy elűzi a rossz szellemeket, szerencsét, boldogságot hoz. Formai előadásában a shaolin gong-fu állatutánzó gyakorlataihoz hasonló, akrobatikus tánc tökéletesen tükrözi az állat mozgását és reakcióit.

GERENDÁS PÉTER
Utazás a gitár körül
Időpont: 13.00-13.40
Helyszín: 600-as előadóterem

A sajátos humorral és különleges előadói készséggel megáldott énekes, gitáros, zeneszerző, a nemzetközi és hazai popzene neves képviselője a legismertebb saját szerzeményeit adja elő – 12 CD anyagából válogatva.

MAGONG – EGYÜTTES
Hívóhang

Időpont: 13.00-13.40
Helyszín: 300-as előadóterem
Időpont: 13.00-13.40
Helyszín: 300-as előadóterem

Az együttes gongok, tibeti tálak és más keleti hangszerek, énekek kíséretében különleges hangok birodalmába viszi hallgatóságát. A varázslatos „utazás” során sokan eddig nem ismert világot járnak be, s megszabadulnak feszültségeiktől, félelmeiktől, nyomasztó emlékeiktől. A meditációs hangfürdő tisztító és harmonizáló hatása következtében egységet teremt külső és belső között.

HuNKuN DaNCE – TÁNCEGYÜTTES
Archaikus tánc-show
Időpont: 14.40-15.00

„Szeretnénk képviselni a Kárpát-medence archaikus táncainak egy újabb formáját, és ezzel elismerést szerezni Magyarországnak. Reméljük, így hozzájárulunk ahhoz, hogy táncaink múltja a jövő nemzedékében tovább éljen!”
A népszerű együttes tagjai európai és világbajnoki címeket szereztek show-tánc kategóriában.

DILBER EGYÜTTES
Karavánutak, rózsakertek
Időpont: 15.40-16.00

Az együttes ezúttal is kis-ázsiai dallamokat szólaltat meg: szerelmes dalokat rózsakertekből és karavánutasoknak fenntartott hanokból.

LAÁR ANDRÁS
Isteni mantrák és énekek
Időpont: 16.40-17.00

A spirituális és buddhista szellemiség területéről is jól ismert művész ez alkalommal az isteni mantrák és énekek olyan egzotikus csokrát vonultatja fel, amely a hindu, a buddhista és a magyar vallás zenei élményét nyújtja.

KIYO-KITO TAIKO JAPÁNDOB-CSOPORT
Na(gy) Bumm!
Időpont: 18.00-19.00

Az első hazai japándob-csoport évek óta a fesztivál emlékezetes záró programja. Idén régi és új dörgedelmes szerzeményekkel, a végén egy meglepetés számmal „dobbantja” meg a szíveket.

A fesztivál ideje alatt a Természetgyógyászatért díjas Makray János képeinek kiállítása látható.

INGYENES ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS TANÁCSADÁS
- Bartha Tamás sorstolmács: asztrológiai tanácsadás
- Bodnár Brigitta: energetikai kezelés
- Csörgő Ágnes: grafológia
- Farkasné Horváth Erzsébet: kineziológiai állapotfelmérés (stressz-, depressziószűrés és -oldás), spirituális családállítás
- Havancsák Rózsa: holisztikus tanácsadás
- Horváth Andrea: fájdalommentes allergiavizsgálat Vega-teszttel
- Jóság Tava Reiki Alapítvány: reikikezelés
- Kristály Akadémia: kristálytudat-gyógyászat
- Lui Padre: kártyavetés és tenyérelemzés
- Magassy Ágnes: talpreflexológia, komplex egészségügyi tanácsadás, vérnyomásmérés
- Magyar Gabriella: sorselemzés, testi-lelki tanácsadás
- Majoros János: energetikai állapotfelmérés
- Nemzetközi Shiatsu Iskola: shiatsu masszázs
- Őry Katalin: hajgyógyászat
- Rácz Mária: asztrozófiai tanácsadás
- Ruga Zsóka: fülgyertyázás, kínai tűz-víz terápia, méregtelenítés és fogyás egyszerű kínai módszerrel, pantsu- és thai jógamasszázs
- Starosta János: antioxidáns vitaminszintmérés, táplálkozási tanácsadás
- Starosta Katalin: bőrdiagnosztika
- Szabados Ilona: Bach-virágterápia
- Takács Erika halottlátás, szellemgyógyászat
- Vén Péter: látástréning
- Virág Julianna: íriszdiagnosztika
- Warta Éva: lábfej-diagnosztika

Belépő:
– elővételben (olcsóbban!) kaphatók a Természetgyógyász Magazin Szerkesztőségében: 3500 Ft (meglepetés ajándék!)
– a helyszínen csak a rendezvény napján: 4500 Ft
– nyugdíjasoknak elővételben és a helyszínen is: 3500 Ft
– 14.00 órától a helyszínen mindenkinek: 2500 Ft