Én a kitárt, nagykeblű Föld ura, áttettem az Akmón-ivadékot egykor;
meg ne ijedj tőlem, amért zsenge, fiús államon ily szakáll nőtt.
Életem ott nyílt ki, hol ő volt a nagyúr: a Kényszer,
s minden a zord földi parancs szerint élt,
mind, ami száll, fut, úszik
a légben
s az űrben.
Nem vagyok én a Küprisz
sarja; nevem: Szélsebes égi vendég.
Nem török én zsarnokian senkire, csak becézőn.
Látod: a Föld, mélyölü víz és örök égbolt, ime, mind behódolt,
s isteneink ős jogarát vettem el és rendjükön új joggal uralkodom ma.
Franyó Zoltán fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése