Brigid kereszt készítése Imbolcra

A kereszt készítésének szokása Írországból ered. Szent Birgid napján (Imbolc, február 1) készítették hagyományosan a természetben ebben az időszakban már fellelhető fűféléből. Elsősorban védelmi célokat szolgált, ablakba, ajtó fölé függesztve.

Az alábbi videó alapján bárki könnyedén elkészítheti:

Érdekes Tarot paklik - Abysmal

Tarot de l'Abime néven is ismeretes. Nagyon érdekes, sátánista darab. Gyűjtői ritkaság, 333 példányban adták ki. Tíz különböző művész alkotta meg a Nagy Arkánumot, ezen kívül még egy plusz lapot tartalmaz, melynek neve Abigor. A Nagy Arkánumon különböző démonokat találhatunk meg. Mondanom se kell, semmi köze a Tarot-hoz, sőt, igazából nem is kellene annak hívni, de ritka és különleges kártyapakli, amit mindenképp szerettem volna megmutatni.
A Nagy Arkánum lapjai a következő elnevezéseket kapták:

Berith
I – Belial
II – Baalphegor
III – Lilith
IV – Ashmedai
V- Bifrons
VI – Magoth
VII – Decarabia
VIII – Behemoth
IX – Gaap
X – Caacrinolas
XI – Baalzebuth
XII – Baba
XIII – (név nélküli)
XIV – Bitru
XV – Shatan
XVI – Furfur
XVII – Nocticula
XVIII – Astarte
XIX – Sammael
XX – Abaddon
XXI – Alouka

A misztikus Japán császári ereklyéi

Japán szakrális császársága több mint 2600 évre nyúlik vissza. A császári birodalomnak három szent ereklyéje van, e császári szimbólumokat sanshunojingi-nek (Három Szent Ereklye – 三種の神器) hívják, melyek egy kardból, egy tükörből és egy magatama ékszerből állnak.

Misztikus történetük a japán történelem hajnalán, az istenek uralma idején kezdődik. Japán két főistene, Izanami és Izanagi megteremtik Japán szigeteit, életet adnak megannyi isteni gyermeknek, viszont a tragédia lesújt rájuk is, és Izanami istennő belehal a szülésbe. Szerető férje, Izanagi nem tud beletörődni imádott felesége elvesztésébe, és alászáll az alvilágba, hogy visszahozza őt.

Mentési kísérlete viszont kudarcba fullad, mikor meglátja szeretett nője csúf, rothadó testét a másvilágon, és ijedtében visszatér a mennyekbe. Hogy az alvilág piszkától megszabaduljon, egy patakban mosakszik meg, és ekkor három új istenségnek ad életet, bal szeméből Amaterasu napistennő, jobb szeméből Tsukuyomi holdistennő, orrából pedig Susanoo, a vihar istene pattan ki.

A testvérek kapcsolata korántsem felhőtlen, Amaterasu és a komisz Susanoo állandó harcban állnak egymással. Egyik vitájuk alkalmával Susanoot száműzik, ki vándorlásai alatt megment egy hercegnőt egy nyolcfejű sárkánytól, s annak testében egy csodálatos varázserejű kardra bukkan, melyet később Amaterasu napistennőnek ajándékoz kiengesztelés gyanánt.

A kardot először Ama no Murakumo no Tsurugi (A menny gyülekező felhőinek kardja – 天叢雲剣)-nak hívták, és később nevezték át ma is ismert nevére,  Kusanagi-ra (草薙の剣) , vagyis “fűvágó”-ra. A kard egyike volt Amaterasu istennő ajándékainak, amiket unokájának adott, ki japán első császárának dédnagyapja lett.  A vitézséget és bátorságot szimbolizálja.

A másik regálé, a tükör, Yata no Kagami (Nyolc Arasznyi Tükör – 八咫鏡) a bölcsesség és őszinteség szimbóluma. Az ősi történetek szerint egyszer Amaterasu és Susanoo vitájának következményeként a napistennő szívébe hatalmas szomorúság költözött, és elbújt egy barlangban. A világot így teljes sötétség borította be. A többi istenség hiába próbálta kicsalogatni a mélységből, nem jött elő. Ekkor a vidámság istennőjének, Ame-no-Uzume-nek támadt egy ötlete. Egy hatalmas bronz tükröt függesztett a barlang bejáratához, majd meztelenre vetkőzött, virágokkal és falevelekkel borította testét, és egy felfordított fürdőteknőn táncolni kezdett. Az istenek hangos nevetését hallva Amaterasu-t is elöntötte a kíváncsiság és kilesett a barlangból. Abban a pillanatban meglátta tükörképét, s saját szépsége teljesen lenyűgözte. Kihasználva az alkalmat a többi istenség megragadta, kihúzták a barlangból, s a bejáratot eltorlaszolták. Az isteni csoport vidámsága jókedvre derítette a búval bélelt napistennőt, s végül beleegyezett, hogy visszatér az égre.

A harmadik császári ereklyét, a magatama ékszert Amaterasu napistennő az apjától, Izanagitól kapta ajándékba, és később a kard és a tükör mellett ezt is unokájának adta, aki a mennyekből szállt alá, hogy uralma alá hajtsa a szigetet. A három regálé közül biztosan csak ez maradt fent eredeti formájában.

A legfontosabb magatama neve yasakani no magatama (Nyolc Lejtő Alakú Ékszer -八尺瓊曲玉 ), mely a jóakarat jelképe. A hiedelem szerint egy ember lelke van a magatamába zárva, mely továbbörökíthető, vagyis az egyén ereje, hatalma és autoritása rászáll utódjára. Mivel a legelső magatamát Amaterasu napistennő kapta apjától, Izanagi főistentől, melybe a főisten saját lelkét zárta, az istennő pedig ráhagyományozta ezt unokájára, ki japán első császárának dédnagyapja lett, ezáltal a császárok hatalma isteni eredetűvé vált.

Manapság a császári szimbólumok három különböző helyen vannak Japánban. A tükröt állítólag az Ise Szentélyben, a kardot a Nagoya prefektúrában levő Atsuna Szentélyben, a magatama ékszert pedig a császári palotában tartják. Biztosan sajnos nem lehet tudni az ereklyék pontos helyét, mert nagy titokban tartják, ráadásul a császáron és pár főpapon kívül más élő ember még nem láthatta ezeket a tárgyakat. Fotó sem készült róluk, csak illusztrációk és fantáziarajzok léteznek.

E legendás tárgyak a japán mitológia és történelem szerves részeként mind a mai napig a császári uralom alapját képezik.

Izland elismerte az ősi, pogány vallás létjogosultságát

Első ízben azóta, hogy vikingek tapodták a földjét, Izlandon ismét nyilvánosan tisztelhetik az ősi isteneket, Ódhinn, Frigg és Thór tiszteletére épített, saját szentélyükben. Izland 973 évvel ezelőtt tért át a kereszténységre, idáig kellett várniuk arra, hogy az óészaki vallás ismét hivatalosan elismert legyen.

Az Asatruarfelagid nevű, pogány szervezet, mely az ősi északi istenek tisztelete köré szerveződött Hilmar Orn Hilmarsson főpap vezetésével, jelentős összeget gyűjtött össze, és engedélyt kapott az izlandi kormánytól szentélyük megépítésére. A szentély olyan hivatalos ceremóniáknak fog otthont adni, mint esküvők és temetések, és 13 láb mélyre ássák be egy domb oldalába, mely Izland fővárosára, Reykjavikra néz.

Hilmarsson azt nyilatkozta, hogy szervezetének nem célja a kereszténység hagyományaival való szembenállás, egyszerűen Izland spirituális történelmét és értékeit kívánják megőrizni. Az Asatruarfelagid tagsága megháromszorozódott az elmúlt időszakban, és ma már mintegy 2400 főt számlál, mely a 330 ezres teljes lakossághoz viszonyítva meglehetősen jelentős.

Homérosz: Himnusz a Holdhoz

Jertek a szélesszárnyú holdat zengeni, Múzsák,

édeshangu leányai Zeusznak, az éneket értők:

isteni arcáról áradva, elönti a földet

égből küldött fény és roppant nagy gyönyörűség

jár a nyomán: a sötét levegő felcsillan azonnal,

szertevilágit arany koszorúja derült sugarakkal,

hogyha az Ókeanoszban szép testét lefürösztve

s messzesugárzó öltönyeit föl is öltve Szeléné

úrnő, fényes, erős lovait szekerébe befogja,

s hajtja sietve előre sörényes szép paripáit,

este, a hó közepén, amikor köre megtelik újra.

Ekkor a legragyogóbb kévét árasztja, növekszik,

és a halandóknak biztos jel, jóslat az égen.

Hajdanidőn vele Zeusz szerelembevegyült kerevetjén;

ő meg terhes lett s lányt szült: Pandeia e gyermek,

és az örökkéélők közt szépsége kiváló.

Hókaru istennő, üdvözlégy, égi Szeléné,

nyájas, szépfonatú: teveled kezdem dalomat, most

félisten hősök tettét dalolom, mit a Múzsák

népe, a sok költő, mindíg zeng boldog ajakkal.

Devecseri Gábor fordítása

Vérrel etették isteneiket a maják

Vér folyt Guatemala földjén mintegy félezer évvel ezelőtt. Zacpetén templomában az ún. maja életerő ünnepély egyik szertartásán obszidiánból készült nyílheggyel vágtak eret egy valószínűleg önkéntes törzstagon, akinek a fülcimpájánál, a nyelvén vagy a nemi szervén vágták meg a bőrét, hogy kifolyjon a vére. A maja hit szerint emberi életerővel kell etetni az isteneket, állítja két illinoisi kutató.

A maja hitvilág szerint minden embernek van egy bizonyos „életereje”, amely az érvágás során távozik a testből és táplálja az isteneket. „Általános konszenzusnak tekinthető a kutatók között, hogy a köpölyözés (más néven érvágás) az istenek etetése az emberi életenergiával” – magyarázta aLive Science-nek Prudence Rice, a Carbondale-i Dél-Illinoisi Egyetem munkatársa.

A maják általában akkor nyúltak az érvágás fájdalmas, sokáig orvosi módszerként is alkalmazott műveletéhez, amikor gyermekáldást vagy egy gyermek felnőtté válását ünnepelték. „Ez a gyakorlat arra szolgált, hogy lelket leheljen a jövő nemzedékébe, és összekösse az életerejüket korábban élt ősökkel” – tette hozzá Nathan Meissner illinoisi régész. A kutatók úgy vélik, ez a véradás önkéntes volt, és valószínűleg túlélte az adott személy az ünnepséget.

Az életerő ünnepélyre vonatkozó feltételezés csak egy volt azon felfedezések közül, amelyeket a Meissner-Rice páros a közelmúltban publikált a Journal of Archaeological Science-ben. A szakértők Guatemala Petén nevű megyéjében 108 darab, öt helyszínről származó nyílhegyet vettek elemzés alá. Mindegyik az elmúlt húsz évben került felszínre és i. sz. 1400 és 1700 között készültek.

z ellenirányú immunelektroforézisnek nevezett technikával a kutatók képesek voltak 25 nyílhegy esetében a rajtuk lévő vér kimutatására, valamint további vizsgálatok segítségével azt is kiderítették, hogy mely fajokból származtak. Közülük csupán kettőn találtak emberi vért, míg a többin rágcsálók, nyulak, madarak, valamint nagymacskák (például jagauárok) vére volt.

Az eljárás viszonylag egyszerű alapokon nyugszik, ugyanis a nyílhegyekről eltávolított fehérjéket „ütköztették” különböző állatok véréből származó antitestekkel, és ha reagált a két oldal, megtalálták a megfelelő élőlényt. A költséges eljárás ellenére – mivel az ősi fehérjék nem mindig élik túl az idő múlását – ritkán vált lehetővé a tudósok számára, hogy pontosan azonosítsák a fajt.

Mint már említettük, csupán két nyílhegyen találtak emberi vért. Az egyikre a zacpeténi erődítmény fala melletti egyik épületben bukkantak rá. A rajta lévő sérülés alapján arra lehet következtetni, hogy nem csak az ünnepség során használhatták, hanem ki is lőhették egy emberre, akit minden bizonnyal eltalált. A kutatók szerint nem egyértelmű, hogy milyen történet húzódik meg a maja nyílhegy mögött, a kutatók szerint az bizonyos, hogy később az életerő ünnepély során is felhasználták a nyílhegyet vágóeszközként.

Forrás: Múlt-kor portál

Szugilit