Kung Ce, más néven Konfuciusz a világ egyik legnagyobb filozófusa, a kínai konfucianizmus alapítója volt. Az ő emlékére készült templom, palotaegyüttes és annak sírtelepe Konfuciusz jelentős helyét tükrözi a kínai történelemben és a keleti kultúra vonatkozásában továbbá azt is, hogy a különböző kínai dinasztiák császárai nagyon tisztelték Konfuciuszt és tanait.
Ezek a történelmi és építészeti értékek Konfuciusz szülővárosában, a kelet-kínai Shandong tartományban a mai Qufu városban találhatók.
A Konfuciusz Templom Kína legnagyobb szentélye, ahol szertartásokat végeznek Konfuciusz emlékére. Az időszámítás előtti 478-ban, azaz Konfuciusz halála után két évvel a Luguo fejedelemség vezetője templommá alakíttatta át Konfuciusz lakóházát, ahol bemutatták Konfuciusznak életében használt ruháit, bútorait és más tárgyait, nem utolsósorban szellemi alkotásait és ahol minden évben megemlékezéseket tartanak. Annak idején alig három szobás kápolna volt ebben a templomban. Később az általa teremtett tanoból Kína hivatalos kultúrája, azaz a konfucianizmus lett. A különböző dinasztiák császárai szűntelenül bővítették a templomot, amelyből nagyméretű palotakomplexum lett. A 18. században a Qing-dinasztia idején Yong Zheng császár újból nagymértékben átépíttette a templomot, amely mindmáig épségben megmaradt.
A Konfuciusz-templom észak-déli irányban több mint 1000 méter hosszú, területe közel 100 ezer négyzetméter. Közel 500 helyiség található a templomban. Ez a szentély a pekingi Téli Palota, azaz a császári palota után Kína második legnagyobb, legmonumentálisabb régi épületkomplexuma.
A Konfuciusz-templom a feudális hierarchiában a legmagasabb építészeti rendben, azaz a császári palota építészeti stílusában készült. Fő épületei mind az észak-déli irányú tengelyen fekszenek, járulékos épületei pedig teljes rendben szimmetrikusan a tengely két oldalán állnak egymás mellett. A templom kilenc téglalap alakú épületegyüttesből áll, amelyek szorosan egymás mellett helyezkednek el, közepükön egy-egy udvar található. A Dacheng pavilonja, a templom legimpozánsabb épülete kilenc helyiségből áll. A kilenc a legnagyobb számjegy, amelyet a régi Kínában csakis a császárok használhattak. Különösen az építőművészetben, a császárok kivételével másoknak tilos volt a kilenc számjegyet használni, különben halálbüntetés várt az elkövetőkre. De a Konfuciusz-templom kivétel.
A Dacheng pavilon a templom legnagyobb épülete, 30 méter magas, kelet-nyugati irányban több mint 50 méter széles, sárga színű majolika tetejű, igen monumentális, felveheti a versenyt a pekingi Császári Palota legfőbb épületével, a Taihe-pavilonnal. A pavilon előtt tíz kőoszlop áll, amelyek átmérője 1, magassága pedig 6 méter, és amelyeket különböző sárkány alakú mozaikokkal díszítettek.
A Konfuciusz-templomban több mint 2000 feliratos kőtábla látható, köztük több mint 50 olyan, amelyeken a különböző dinasztiák császárai által saját kezűleg írt feliratok olvashatók.
A Konfuciusz-palota az utolsó két kínai dinasztia pekingi palotája után a második legnagyobb palota Kínában. A palota a 12. és a 13. században épült közel 50 ezer négyzetméter területen közel 500 helyiséggel.
A sírtelepen csakis a Konfuciusz nemzetség sírjai találhatók. Ez a sírtelep rendelkezik a leghosszabb múlttal, hiszen több mint 2500 éves, és ez a legnagyobb nemzetségi temető a világon. Területe 2 négyzetkilométer. Összesen több mint 100 ezer sír található több mint sírkővel.
A három történelmi emlék környékén több mint 17 ezer öreg fa él. 1994-ben az ENSZ UNESCO felvette ezt a három történelmi és építészeti emléket a világörökségek listájára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése