Időben jócskán megelőzi angliai párját az Orkney-szigeteken feltárt neolitikum kori szentély, ahol Észak-Európa legkorábbi festett falait is megtalálták.
Az első földmunkák Stonehenge-nél csak i.e. 3000 körül kezdődtek meg, s további 500 évnek kellett eltelnie, míg az első köveket Salisbury-ba szállították, ráadásul az Orkney-szigeteki rituálék mellett jelentőségüket tekintve szinte eltörpülnek az angliai (Stonehenge, Avebury) vallási lakomák. „Orkney kulcsfontosságú a neolitikum korának vallási életének megértésében” – vélekedett Nick Card, az Orkney Research Centre for Archaeology igazgatója.
Az az elmélet, hogy a vaskori kultúra bölcsője Orkney-ban volt, nem új keletű. Régóta gyanítják, hogy a neolitikum kori Anglia agyagedényei Orkney-ból indultak déli irányba; Card szerint ennek a kulturális hullámnak a végtermékei a kőkörök és a henge-k is. Ennek ellenére Orkney dicsősége sem tartott örökké: az i.e. 2300-ra datált rituális lakoma után a szentélyre a feledés fátyla borult.
Az új kormeghatározás a 2011-ben folytatott ásatások során vált ismertté. A 25 méter hosszú, 5 méter vastag falú építményen belül van egy belső szentély is, ahol oltárszerű elemekre bukkantak, de találtak geometriai bevéséseket, amelyeket narancs, vörös és sárga színnel festettek. Mindez azt jelenti, hogy ez a legkorábbi bizonyítéka a falak festésének Európa északi részén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése